Az alábbi interjú a True Blood rádióadás keretein belül készült. A két műsorvezető Mel és Liz. Esetenként eltérés lehet az eredeti szövegtől, mely a könnyebb olvashatóság kedvéért történt. Az interjú 2009. februárban készült, a True Blood második évad forgatása időszakában.
Interjú:
Itt Mel és Liz a True-Blood.net rádióból, ahol jelenleg Alexander Skarsgard-dal fogunk beszélgetni, aki Eric Northman szerepét alakítja a True Blood sorozatban. Üdvözlünk a műsorunkban!
Alexander Skarsgard:
Nagyon köszönöm, köszönöm.
Mel:
Nagyon izgatottak vagyunk, hogy lehetőségünk van beszélni veled.
Alexander Skarsgard:
Nos, boldoggá tesz, hogy itt lehetek.
Mel:
Nagyon sok kérdésünk van számodra, de elsősorban azt szeretnénk tudni, hogy te személy szerint olvastad-e ezt a hosszú könyvsorozatot?
Alexander Skarsgard:
Az első öt kötetet olvastam.
Mel:
Ez azelőtt történt, hogy megkaptad a szerepet?
Alexander Skarsgard:
Nem. Az első párat akkor olvastam, amikor megkaptam a szerepet, és elkezdtem kutatást végezni ezzel kapcsolatban, amikor elkezdtük forgatni az első évadot. Elég kemény volt egyszerre forgatni, és szimultán olvasni a könyvet, mert az évad forgatása közben olvastam a hozzá tartozó könyvet, és elég nehéz volt így a szerepet pontosan összeegyeztetni a könyvvel és a saját munkával. A többit az évadok közötti forgatási szünetben olvastam.
Pár héttel ezelőtt kezdtük el a második évad forgatását, úgyhogy most nem fogok olvasni semmit júniusig vagy júliusig, amíg kész nem leszünk, mert ez eléggé összezavar engem.
Mel:
Értem.
Alexander Skarsgard:
Igen, mert tudod, nekünk megvannak a saját szövegkönyveink, és ez a mi cselekményünket vezeti végig a filmen, mi most az Élőhalottak Dallasban-t készítjük, és ha közben olvassuk a könyvet, ami eltér ettől, akkor elég bonyolult megjegyezni a szövegkönyv cselekményének folyamatát.
Mel:
Fogadni mernék, hogy akkor majd a következő könyveket is el fogod olvasni. Májusban jön ki a 9. kötet.
Alexander Skarsgard:
Ó tényleg? Nem is tudtam. Akkor négy kötetem lesz a következő forgatási szünetre.
Mel:
Ez a házi feladatod?
Alexander Skarsgard:
Pontosan.
Mel:
Elvégzed majd? Ez egy kihívás.
Alexander Skarsgard:
(nevet) Igen.
Mel:
Később lesz egy popvetélkedő.
Alexander Skarsgard:
Rendben. Nos, csináljuk ezt a következő szünet után, a többit majd meglátjuk.
Mel:
Rendben. Tehát elkezdtél olvasni, miután megkaptad a szerepet. Hogyan segített ez neked Eric ábrázolásában? Mert természetesen ott van ő az első könyvben, de nem igazán jelentős játékos. Ám ahogy haladunk előre a sorozatban, Eric egyre nagyobb és nagyobb részét képezi a könyveknek. Ezt biztosan állíthatom. Tehát, segített neked az előreolvasás?
Alexander Skarsgard:
Igen, összességében véve természetesen segített, mert bár amikor az első kötetet olvastam, láttam, hogy alig van szerepem az első kötetben, de nagy segítség volt a többi kötet olvasásához. Mindezek után színészként magamévá kellett tennem a karaktert.
Tisztelettel kellett adóznom Ericnek és annak, aki ő maga a könyvben, valamint a részemmé kellett, hogy váljon, de egy bizonyos ponton túl ez kevésnek tűnt és elléptem a könyvektől, létrehoztam a saját karakteremet, ami az én döntésem volt.
Alapul vettem azt, ami ennek tudatában már megvolt nekem, de nem maradtam meg csupán a könyv igazságánál, és nem engedtem, hogy ez korlátok közé szorítson engem.
Mel:
Nos, azt gondolom jó munkát végeztél.
Alexander Skarsgard:
Köszönöm, bár Eric keveset szerepel az első évadban, tehát nem tettem túl sokat.
Mel:
Ennek ellenére emlékezetes volt. Sok rajongó, akik nem olvasták a könyvet, roppant lelkes és többet akar Eric-ből, valamint többet akarnak tudni róla. Azt gondolom ez a te ábrázolásodnak köszönhető, ahogy megjelenítetted őt.
Alexander Skarsgard:
Ez igazán hízelgő. Nem tudtam. Ez érdekes.
Mel:
Igen, Eric Northman-nek hatalmas rajongótábora van.
Alexander Skarsgard:
Tényleg?
Mel:
Igen, tényleg így van.
Alexander Skarsgard:
(nevet)
Liz:
Fogadok, hogy most megrémültél. (nevet)
Alexander Skarsgard:
Rémült vagyok (nevet), nem tudom, ez furcsának tűnik. Egyszerre tölt el rémülettel és büszkeséggel.
Mel:
Ehhez hozzá kell szoknod.
Alexander Skarsgard:
Igen.
Mel:
Hogy érzed magad ezzel kapcsolatban? Gondolom, ez egy kezdődő kultusz.
Alexander Skarsgard:
Nem tudom…
Mel:
Elakadt a szavad?
Alexander Skarsgard:
Valóban. Őszintén szólva, nem olvasom azokat a True Blood blogokat vagy fórumokat az interneten, mert nem gondolom, hogy jót tenne nekem. Most forgatjuk a második évadot, és tudom, hogy olyan anyagokat fogok olvasni, amit nem akarok, mert megakasztja a szerepet bennem. Aggódom amiatt, hogy túlzottan öntudatos leszek. Éppen ezért próbálom magam távol tartani ezektől.
Mel:
Rendben, hát akkor abbahagyjuk a hízelgést, mostantól csak kritikát kapsz.
Alexander Skarsgard:
(nevet)
Mel:
Bármit megteszünk, amivel segíteni tudunk.
Alexander Skarsgard:
Igen. Nyilvánvalóan rájöttem, hogy ez a helyzet, hiszen a bemutató nagyon jól sikerült, több tonna rajongó van odakint, és ez nagyon sokat jelent nekünk. Tudod, másként nem is lennénk képesek elkészíteni a második évadot. Éppen ezért, nagyon hálás vagyok, és tudom, hogy óriási felelősséggel tartozom az összes rajongó felé. Ám amit közben mondanak, én csak azt mondom, amit tudok, hogy néhány színész nagyon kényelmesen órákat tölt el online, a nevüket keresve a True Blood-dal és karaktereivel foglalkozó blogokon és fórumokon. Ez az igazság. Nem tudom, de ha én ezt teszem, túlságosan öntudatos leszek. Ha valami rosszat olvasnék, azt gondolnám: „Ó, tényleg… talán… ó a francba, ez igaz?” Úgyhogy azt gondolom, nekem jobb távol tartanom magam ezektől.
Mel:
Tehát, nem becsülöd alá magad.
Alexander Skarsgard:
Pontosan.
Mel:
Mindent összevetve milyennek látod Ericet? Vannak dolgok, melyeket nyilvánvalóan neked írnak, és vannak dolgok, melyeknek a könyv az irányadója. Merre fordulsz inkább, miközben Ericet játszod? Milyenné teszed őt, amilyennek majd mi látjuk a második évadban?
Alexander Skarsgard:
Nem szeretnék túl sokat beszélni az irányvonalról. Néhány ember, akikkel beszéltem Ericről, és akik kedvelik őt, azt gondolják „ó, ő a rosszfiú”. Megpróbálok meggyőződni arról, hogy az emberek rájönnek, Eric sokkal összetettebb ennél. Ő nem rosszfiú. Tudod, nagyon fontos számomra, hogy ebben az évadban több oldalról mutassam meg Eric személyiségét, hogy megmutassam, több mélység van benne, mint egy szimpla rosszfiúban. Mert én nem ilyennek látom őt.
Mel:
Az első évadban nem mondtam volna őt rosszfiúnak, inkább csak rejtélyesnek. Hiszen soha nem tudhatod mik a valódi indítékai.
Alexander Skarsgard:
Pontosan, és bizonyára kicsivel többet fogsz tudni, amikor a második évad folytatódik.
Mel:
A múlt hónapban Kristin Bauerrel beszéltünk, és feltettünk neki egy kérdést. Ez egy igazán érdekes történet volt, és azon töprengtünk, vajon neked ugyanez lenne-e a válaszod.
Mi volt a legemlékezetesebb jelenet számodra az első évadban?
Alexander Skarsgard:
Számomra ez a 4. epizódban volt, az első jelenetem, és Kristinnek is ez volt az első. Ez volt az első alkalom, amikor találkoztam a többi szereplővel, és az első, ahol Ericet játszottam. Micsoda nagy jelenet volt az. Fontos pillanat volt számomra. Nagyon emlékezetes volt.
Mel:
Melyik volt az első jeleneted a filmben?
Alexander Skarsgard:
Az a jelenet, amikor Stephen és Anna először jönnek a Kéjvadászba (Szemfogadó). Ez a 4. epizódban van. Azért jön oda, hogy kérdezősködjön azokról a lányokról, akik meghaltak vagy megölték őket, és én fent ülök a kis trónomon. Mutat nekem képeket és dolgokat. Rájövök, hogy valamiért ez a lány érdekel, első alkalommal találkozom vele, ez egy nagyon emlékezetes jelenet volt számomra.
Mel:
Micsoda ikonikus kép volt, amikor első alkalommal láthattuk Ericet ott fent a trónján, ahogy körülvette őt a nagyon sztoikus Pam, és minden ember megpróbálta megszerezni a figyelmét, és ő csak…
Alexander Skarsgard:
Magára figyel?
Mel:
…bármi más iránt közönyös.
Alexander Skarsgard:
Igen, ő így szereti a dolgokat, „Legyen ott, és legyen elvégezve.” Tudod, ő ott volt már mindenütt, és egy évezred után elég nehéz lenyűgözni egy fickót. Úgy vélem, Kristin azt mondhatta a legemlékezetesebbnek, amikor repültünk. Nem tudom, az volt az?
Mel:
Igen, az volt az (nevetnek). Az egy vicces történet volt.
Alexander Skarsgard:
Igen… (nevet), sokat viccelődtünk.
Mel:
Gördeszkák meg kötelek és…
Alexander Skarsgard:
Igen.
Mel:
Elragadó életforma.
Alexander Skarsgard:
Nem tűnt túl hűvösnek. A Long Beach-en oda-vissza.
Mel:
Nos, ez jól lett átalakítva. Jól kaptuk meg.
Alexander Skarsgard:
Sok munkánkba került ezt megcsinálni, mire úgy láttam, hogy rendben van. Hát tudod, az egyensúlyérzékünk, főként az én egyensúlyérzékem rettenetes, mindeközben úgy kellett beszélnem, hogy az rejtélyesnek és hűvösnek látszódjon, és az igazság az, elmondanám, hogy nem volt könnyű.
Mel:
Nos, a hűvös hangulat lejött.
Alexander Skarsgard:
Hát, nagyon köszönöm.
Mel:
Melyik jelenetet szeretnéd elfelejteni a filmből? Ez lenne az?
Alexander Skarsgard:
Nem, de azt gondolom, hogy nevetségesnek tűnt. Nagyon kemény volt megcsinálni, és mi még mindig erről beszélünk, holott több mint hat hónappal ezelőtt történt, úgy vélem ez egy mókás tapasztalat volt, de őszintén szólva, nincs még egy ilyen jelenet, amivel kapcsolatban így éreznék. Ó, nagyon szeretném ezt elfelejteni. Én szegény, ahogy kopogok a fán, messze jó az egész. Ennyire rettenetes tapasztalatom, mint ez, még nem volt sosem. Eddig.
Mel:
Valószínűleg azért, mert téged nem öltöztettek bőrfűzőbe.
Alexander Skarsgard:
Ez erősen valószínű. Vissza fogok térni hozzátok srácok, amikor olyan jelenetem lesz, hogy fűzőt kell hordanom.
Mel:
Azt gondolom neked jutott a munka könnyebb része.
Alexander Skarsgard:
Igen, határozottan. Kosztüm tekintetében határozottan így van.
Mel:
Igen, eddig Ericet alapvetően farmerban és pólóban láthattuk.
Alexander Skarsgard:
Így van. Kedveli a papucsot és a melegítőt, és az ilyesmi cuccokat. Ebből a szempontból teljesen hétköznapi fickó.
Mel:
Igen az, nagyon jól meg lett tervezve.
Alexander Skarsgard:
Igen.
Mel:
Visszatérve erre, ő nem sokakat hagyott hidegen, ezért nem kívánt különösebb ismertetőjegyet?
Alexander Skarsgard:
Igen, sokat beszéltünk erről Audreyval, a ruhatervezővel. Különösen szeretem az ötleteit, amikor fel-alá járkál az irodájában. Így kedveltem meg az ötletet, hogy melegítőben és papucsban van, annak ellenére, hogy ő Louisianaban a legerőteljesebb vámpír. El akartam távolodni tőle, miközben körbe-körbe sétáltam egy nagy bőrkabátban, ami mindig fenyegető tud lenni. Azután azt gondoltam valóban érdekesebb lesz, ha teljesen hétköznapi. Nem kell még több kellék, tudod? Ő tudja, hogy erőteljes, tudja, hogy teljes figyelmet kap és az emberek engedelmeskedni fognak neki. Tudja mindezt, ezért nem kell túl keménynek látszania, tudod?
Mel:
Gyanítom, ez a vele született hidegvér.
Alexander Skarsgard:
Igen, tudod, őt nem érdekli.
Liz:
Te és Eric miben hasonlítotok egymásra? Vagy miben különböztök?
Alexander Skarsgard:
Nos, azt gondolom, mindketten eléggé makacsak vagyunk, ilyenek vagyunk (nevet), és hát a különbségek? Remélhetőleg, én egy kicsit könyörületesebb vagyok nála.
Liz:
Mit kedvelsz leginkább Ericben? Mit gondolsz az ő hidegvérű jellemvonásáról?
Alexander Skarsgard:
Azt gondolom, leginkább a becsületességét és a hűségét kedvelem, igen, ő valóban nagyon becsületes és hűséges.
Mel:
Hűség, ez egy igen érdekes szó. Hűséges. Hogyan… hmm, nem tudom, hogy vagy képes ezt válaszolni a kérdésemre. Választ ad erre majd, amit látni fogunk, ha kijön a második évad? Mire gondolsz konkrétan, amikor azt mondod hűséges?
Alexander Skarsgard:
(mosolyog)
Mel:
Vagy várjuk ki és meglátjuk?
Alexander Skarsgard:
Igen. Nos, ő tartja a szavát. Igen, azt gondolom, a hűség egy jó szó Eric számára, amiért szintén hűséget vár viszonzásként.
Liz:
Nos, a hűséget szubjektíven érted? Baráthoz? A követőihez? Gondolom Pam-hez. Mi a véleményed Eric és Pam kapcsolatáról? Beszéltetek erről, kettőtökről?
Alexander Skarsgard:
Ó igen, sokat beszélünk erről, Kristin nagyon jó barátom, úgyhogy hosszasan boncolgattuk ezt, bizton állíthatom jól szórakoztunk, és hát… azt gondolom Pam kedveli ezt az ő romlott lány szerepét. Bárki másnál többet van Eric környezetében, kedveli Ericet. Tudod olyan ez, mint amikor valaki egy hatalmas vállalkozást irányít és emberek vannak körülötte egész nap, mindannyian úgy viselkednek vele, hogy „Igen uram, igen uram”, és amikor beszél, bólogatnak, és amikor mond egy rossz viccet, nevetnek mindannyian. Azután hazamegy a kislányához, aki így fogadja: „Apu, megvetted nekem a kis sellő alap verzióját?” Akkor ő így reagál: „Ó bocsáss meg édesem! Nagyon sajnálom! Meg fogod kapni a legjobbat!” Azt gondolom ez a ritka helyzetek egyike az ő életében, hiszen ő a főnöke az összes körülötte lévő embernek, mégis ez a legfontosabb számára, és bármit megtesz, amire a kislány megkéri, mert tiszteli őt, mert nagyon fontos számára. Bárki másnál fontosabb.
Liz:
Mindeközben Billel úgy szeret beszélni, mint egy kistestvérrel, akivel szeret erőszakoskodni.
Alexander Skarsgard:
Igen, mert Bill teszi a saját dolgát és beilleszkedik a társadalomba, kívül esik ezen a függőségi körön, ő egy renegát. Pam sokkal inkább áll az én oldalamon. Egyértelműen nem vagyok Billel olyan szoros kapcsolatban, mint Pammel.
Liz:
Oké, szeretnék most kicsit más irányba elmenni, bár tudom, meg akarsz majd ölni ezért. Tapasztalt író és rendező vagy, mégis úgy tűnik, hogy mindennél többet szerepelsz. Te… szeretnél változtatni a jövődön? Szeretnél többet írni és rendezni?
Alexander Skarsgard:
Igen, gondolkodom rajta. Én annyira… hát, kicsit hátat fordítottam Skandináviának. Két évvel ezelőtt Afrikába mentem egy másik HBO show-val, és még előtte dolgoztam valamin, amit még Svédországban írtam, és ott is készültem megrendezni. Csakhogy az elmúlt két év elég mozgalmas volt. A „Gyilkos nemzedék”-kel voltunk Afrikában, azután jött a True Blood, de amint lesz rá lehetőségem, szeretnék visszamenni és tovább dolgozni azon a projekten.
Liz:
Ezt most el kell halasztani?
Alexander Skarsgard:
Hát igen, mivel most túl elfoglalt vagyok, de ez határozottan valami olyan dolog, amiről többet szeretnék kideríteni, és határozottan érdekel még több munka a kamera mögött.
Liz:
Filmeken vagy televíziós show-n szeretsz inkább dolgozni?
Alexander Skarsgard:
Legutóbbi két munkám televíziós produkció volt és mindkettőt szerettem. Az emberek mindkét produkcióban, akikkel a Gyilkos nemzedékben, most pedig a True Blood-ban dolgoztam, mindannyian bámulatosak. Azt gondolom, hogy az HBO és a Showtime egyaránt jó minőségben gondolkodik a televízióról, és ez nagyon jó. Tehát igazán nem számít ez a nézőpont. Nem érdekel, hogy mozifilm vagy televíziós produkció, ami igazán fontos, az a forgatókönyv minősége és az emberek, akikkel együtt dolgozom.
Liz:
Említetted a Gyilkos nemzedéket. Szeretnénk, ha beszélnél a forgatás tapasztalatairól. Az egy fantasztikus sorozat.
Alexander Skarsgard:
Köszönöm. Igen fárasztó volt, ezt azoknak mondom, akik nem látták. Ez egy mini sorozat, ami 2003-ban játszódik Irakban, a tengerészgyalogosok felderítő egységéről szól. 2003 tavaszán követheted ezeket a fickókat, az invázió első öt hetében. Voltaképpen, tavaly vagy 2007-ben forgattunk Afrikában. Hét hónapot töltöttünk ott, Namíbiában forgattunk, tehát Afrikában, Mozambikban. Nagyon intenzív munka volt. Elég kemény volt, mert hát sok időt töltöttünk távol a barátainktól és a családunktól, és nagyon elszigetelődtünk mindentől. A produkciót Ed Burns és David Simon hozta létre, akik „A Drót”-ot is csinálták, és hát a szerepem bámulatos volt. Határozottan egy életre szóló tapasztalat volt számomra. Elképesztő munka volt.
Liz:
Nekem a férjemmel kellett néznem a sorozatot, ő tengerészgyalogos volt, és a szóhasználatot segítenie kellett lefordítani, mert a terminológia egy része olyan, amit csak tengerészgyalogosok használnak. A tengerészgyalogosok beszéde éppen ezért érthetetlen.
Alexander Skarsgard:
Tudom. Elhiheted, amikor először olvastam a forgatókönyvet, azt gondoltam: „Azta, mi folyik itt?”, a szavak felét nem értettem. Aztán ez sokat változott… ahogy a munka folyamán sok mindent megértettem, ahogy beszéltünk… ezen a nyelven. Ám pont ez volt az, amit igazán szerettem ebben a forgatókönyvben. Kicsit elérhetetlen, mert tudod, néha túlmagyarázzák a dolgokat. Amikor készítenek egy filmet a tengerészgyalogosokról, de szélesebb közönséget akarnak kiszolgálni, és ezért mindig, minden egyes szót megmagyaráznak. Ettől aztán a projekt elveszíti a hitelességét. Nem baj, ha nem értesz minden egyes dolgot. Pont ezért vagyok nagy rajongója A Drótnak. Néha egyáltalán nem érted, hogy miről beszélnek, vagy csak néhány szót nem értesz, de eléggé kedveled ezt az érzést, mintha egy kis légy lennél a falon. Éppen azért nem értesz egyes szavakat, mivel nem vagy járatos abban a közegben, abban a nyelvezetben.
Liz:
Pont ez az, ami meggyőzte a férjemet, éppen erről beszéltünk, miközben néztük. Mindketten hajlunk rá, hogy húzódozzunk a hadsereggel és háborúval foglalkozó filmektől, de ez annyira reális volt, hű volt a történtekhez, és ahhoz, ahogy a tengerészgyalogságban folynak a dolgok, és ez volt az, ami meggyőzte őt. Voltaképpen büszkeséggel töltötte el.
Alexander Skarsgard:
Ez sokat jelent nekem. Ennek bemutatásával nyilvánvalóan elértük néhány fickónál, hogy szeressék a férjedet és azokat az embereket, akik odakint vannak. Fontos volt elmondani a történetüket. Mert igazán nem mondhatjuk, hogy túl sokat látnánk abból, ami ott folyik. Tudod, amit a médiában látsz, az erősen cenzúrázott, és nem hallasz túl sokat a harcteret taposó bakancsokról. Szóval, nagyon fontos volt valóságossá tenni, remélhetőleg büszkévé teszi azokat a fickókat.
Liz:
Nos, ez sikerült, valamint volt néhány mókás elem, amiért kedvelik. Természetesen, láttam néhány furcsa jelenetet, ahol volt néhány dolog, az a rész például, ahol a srácokkal énekeltek. Megvan? Tudtad azokat a dalokat? Meg kellett tanulnod azokat az énekeket vagy már megvolt? Azok a dalok közül némelyik igen régi, nálad idősebb kedvelt ének.
Alexander Skarsgard:
Igen, elég sokat énekeltünk. Néha improvizáltunk a meglévő anyag alapján. Némelyik a forgatókönyv része volt. Ezek közül tudtam néhányat, de volt, amin dolgoznunk kellett, vagy nekem kellett megírnom a szöveget. Tudod, elég gyakran tettünk olyan dolgokat, mint amikor hosszú úton vezetsz és unatkozol. Órákon át csak vezetsz, nem hiszi senki, hogy tudod a szöveget. Tudod, amikor az autódban vagy és csak hosszan énekelsz, és valaki elkezdi, és te csak… hát tudod… amikor csak minden tizedik szót tudsz. Ez elég jó. Te olyankor csak mormogsz?
Liz:
Hogyan éneklem az?
Alexander Skarsgard:
Pontosan.
Liz:
Így, lalalalala.
Alexander Skarsgard:
Igen. Próbáltunk segíteni egymásnak, és ezen nagyon jót szórakoztunk.
Liz:
Autókirándulás – tudjuk milyen egy autókirándulás. Próbáld meg ezt egy gyerekkel. Pici gyerekkel.
Alexander Skarsgard:
Nos, ez eléggé olyan volt. Sokat beszéltünk erről, amikor felvettük, hogy olyan családias érzés, PJ és én mindig elöl ültünk, Lee és Billy pedig a hátsó ülésen úgy tettek, mint a kölykök, „Ott vagyunk már? Ott vagyunk már?” Igen, én voltam a komoly apa, PJ pedig az érzékeny anya.
(nevetnek)
Liz:
Szóval, hamarosan számíthatunk egy cd-re, „Alexander Skarsgard legnagyobb slágerei 2008” címmel?
Alexander Skarsgard:
Nem tudom, mit akar ez jelenteni (kuncog).
Mel:
Egy cd összeállítást?
Alexander Skarsgard:
Ó, a Gyilkos Nemzedék lekedveltebb dalaira gondolsz?
Liz:
Igen, vagyis valószínűleg, amiket én annak hívok.
Alexander Skarsgard:
Igazad van, tényleg nagy ötlet, beszélnem kellene a srácokkal. Országos koncert turnéra kellene mennünk.
Mel:
Ezt kellene!
Alexander Skarsgard:
Ezt fogom tenni.
Mel:
Emlékszem, a True Blood egyik jelenetében Bill fürdőszobájában vagy, és miközben készíted magadnak a fürdőt, hallgatsz a rádióban valami régi svéd zenét, vagy cd-ről? Cd-nek kell lennie.
Alexander Skarsgard:
Az iPod-on van.
Mel:
iPod-on. Ez eredetileg be volt tervezve a projektbe. Volt valami közöd mindehhez? A tervezéshez. Vagy ez igazából csak egy Nathan Barr műsorajánló volt?
Alexander Skarsgard:
Ebben nem voltam érintett. Beszélgettünk Alexander Woo-val, aki az epizódot írta, megpróbáltunk találni valami nagyon régi svéd zenét, de nyilvánvalóan elég kemény ilyet találni 10 vagy 11 évszázadra visszamenőleg.
Mel:
Eric gyermekkorából.
Alexander Skarsgard:
Pontosan, tehát ebben nem vettem részt. Voltaképpen, amikor a jelenetet forgattuk, még nem találtunk semmit. Ez utólag lett elvégezve, később adták hozzá a filmzenét.
Mel:
Rengeteg e-mail-t kapunk olyan emberektől, akik ezt a hangzást kérik. Vágyakoznak ennek a zenének az iTunes verziója után.
Alexander Skarsgard:
Tényleg?
Mel:
Ó igen, de Nathan azt mondta…
Alexander Skarsgard:
Nem tudom, talán dolgozik ezen, nem tudom.
Mel:
Igen, azon dolgozik, hogy forgalomba legyen hozva, tehát még mindig erre várunk Nathan.
Alexander Skarsgard:
Igazán? Ez nagyszerű.
Mel:
A True Blood zenéje hihetetlenül népszerű. Új epizódok után mindig nagyon sok e-mail-t kapunk ezzel kapcsolatban. Az összes dalt kilistáztuk a weboldalunkon, de nagyon sok kérdés érkezik, hogy mi ez vagy az a dal… Érdekes dolog, ahogy összefüggésbe hozzák a zenét és a dalokat a cselekménnyel.
Téged ki inspirált?
Alexander Skarsgard:
Ó, mármint, hogy színjátszásba kezdjek?
Mel:
Igen, volt bárki, aki inspirált ezzel kapcsolatban?
Alexander Skarsgard:
Azt gondolom minden, ez elég nagyképűen hangzik, de az életben minden inspirált, minden, ami körülöttem van, amit megtapasztalok és látok, minden hozzásegített a színjátszáshoz. Gondolom az is, hogy az apám színész, nem tudom, lehet, hogy ez is szerepet játszott ebben. Ő színpadon volt akkor is, amikor aludtam, és amikor kölyök voltam, gyermekkorom nagy részét a kulisszák mögött töltöttem. Igazából, mondhatjuk, hogy a színházban nőttem fel. Mindig megihlet, ha egy jó filmet vagy egy jó előadást látok. Ez nem olyan, mint amikor volt egy poszterem valakiről, és gyertyát gyújtottam mindig, amikor elmentem lefeküdni.
Liz:
Oké, akkor amint tudom, leszedem azokat a falamról, hűűű.
(nevetnek)
Alexander Skarsgard:
Mindig határozottan inspiráló számomra, amikor látok egy jó filmet, amiben minőségi színjáték van.
Mel:
Ha nem ebben a szakmában volnál, mit csinálnál?
Alexander Skarsgard:
Amikor tinédzser voltam, egyáltalán nem akartam színész lenni. Gyerekszínész voltam Svédországban, de 13 évesen abbahagytam, azután 7 évig egyáltalán nem játszottam. Építész szerettem volna lenni.
Mel:
Oh, és ez még mindig érdekel? Az építészet?
Alexander Skarsgard:
Igen, igen.
Liz:
Talán láthatunk majd téged a True Blood díszletek között építkezni?
Alexander Skarsgard:
Nem tudok túl sokat az épületekről, nem igazán vagyok ebben jó.
Mel:
Tervezésben?
Alexander Skarsgard:
Lehet, hogy készítek majd rajzokat, vagy valamit.
Mel:
Rajta. Van olyan hivatás, amit nem szeretnél csinálni?
Alexander Skarsgard:
Könyvelés. Rettenetes könyvelő lennék.
Liz:
Oké, akkor ezt is kihúzzuk a listámról. Hű, kinyírnál.
Mel:
Úgy vélem ez azt jelenti, hogy nem lenne szerencsés neked küldenünk az adóinformációinkat.
Alexander Skarsgard:
Nem, nem. Megfájdul a fejem, amikor meglátom azt az anyagot. Rettenetes könyvelő vagyok.
Liz:
Van valamilyen hitvallásod, vagy mottód az élettel kapcsolatban? Vevők vagyunk rá, hogy jobban megismerjük Alexander Skarsgard-ot.
Alexander Skarsgard:
Igen, örökös kíváncsiság. Mert a kíváncsiság a fegyelemsértés legtisztább formája.
Mel:
Ez egy érdekes idézet. „A kíváncsiság a fegyelemsértés legtisztább formája”
Alexander Skarsgard:
Hmmm.
Mel:
Ez egy kicsit lázadó?
Alexander Skarsgard:
Ezt nem mondanám. Nem tudom. (nevetnek) Csupán a fegyelemsértés miatt?
Mel:
Húúú.
Alexander Skarsgard:
Hát, nem tudom, mennyire vagyok lázadó, kíváncsi vagyok. Azt gondolom ez fontos.
Mel:
Egyetértek, a kíváncsiság létfontosságú az érdekes és teljes élethez.
Alexander Skarsgard:
Igen, mert ha ezt elveszíted, szerintem mindent elveszítesz.
Mel:
Nos, a következő kérdés a James Lipton „Inside the Actor’s Studio” listánkon, hogy mi a kedvenc szavad?
Alexander Skarsgard:
Ez tényleg olyan, mint az „Inside the actor’s Studio”! (nevetnek)
Liz:
Nem kell most odamenned az ő műsorába.
Alexander Skarsgard:
Pontosan.
Mel:
Vagy tekinthetnéd ezt egy próbának.
Alexander Skarsgard:
Igen, ezután felhívom James-t és elmondom neki, nem köszönöm.
(nevetnek)
Mel:
Bocs, már el van intézve.
Alexander Skarsgard:
Szeretem azt a szót, hogy „mun”. Ez egy svéd szó és szájat jelent. Úgy betűzöd, hogy „m-u-n”, mint a holdat (moon).
Mel:
És melyik szót szereted a legkevésbé?
Alexander Skarsgard:
Kapzsiság.
Mel:
Mély gondolatok Alexander Skarsgardtól.
Alexander Skarsgard:
Wow! (nevetnek)
Mel:
Elképzelésed se volt erről, amikor idejöttél.
Alexander Skarsgard:
(nevetnek) Nem!
Liz:
És most még azt is megtudtuk, hogyan kell valamit svédül mondani.
Alexander Skarsgard:
Igen.
Liz:
Tudod, azon töprengek, képesek lennénk-e hasonló hangzást elérni, ha svédül ismételgetnénk valamit. Kristin Bauernek volt egy érdekes megjegyzése ezzel kapcsolatban.
Mel:
Igen, volt neki. Amikor megtanítottad svédül beszélni, és azt mondtad neki, úgy hangzik, mint egy orosz prostituált. Csak tudni szeretnénk, hogy gondoltad ezt?
Alexander Skarsgard:
(nevetve mondja) Ó, tönkretesztek!
Liz:
Látod, megmondta előre, hogy pont így fogsz reagálni.
Alexander Skarsgard:
(még mindig nevetve) Édes Kristin. A svéd bűnügyi sorozatokban az áldozat mindig egy orosz prostituált. És Kristin, ő tökéletes volt… pontosan úgy hangzott, mint azok a színésznők.
Mel:
Jó rendben. Azt gondolom, ezt el tudjuk fogadni.
Liz:
Messzemenően el tudjuk fogadni. Szerintem Kristint bajba kevertük.
Mel:
Sajnálom Kristin.
Alexander Skarsgard:
Igen. (nevetve) Te voltál!
Liz:
Csak hogy tudd, ő igazán kedves dolgokat mondott rólad.
Alexander Skarsgard:
Igen, rendben.
Mel:
Úgy tűnik tényleg jó barátság alakult ki köztetek, és ez a képernyőn is látszik.
Alexander Skarsgard:
Boldog vagyok, hogy ezt hallom. Kristin a legjobb barátaim egyike. Ő annyira vicces. Szerencsés vagyok, hogy majdnem minden nap vele dolgozhatok. Ez fantasztikus, tényleg az.
Mel:
Képes vagy megvitatni, hogy milyen hosszú lesz a sorozat iránti elkötelezettséged?
Alexander Skarsgard:
Hát, nem tudom, sok minden történhet, csak találgatni tudok. Ki tudja? Ezt soha nem lehet tudni. Egyszerre egy évadot forgatunk, azután jön a nyár, amikor szünet van, csak amikor már megy a sorozat, akkor tudjuk meg, hogy folytatjuk-e a harmadik évadot, és hogy az én karakterem benne marad-e. Nem tudom, egyszerre csak egy évadra összpontosítok. Azt tudom, hogy most megcsináljuk ezt a 12 epizódot, és ezen fogok dolgozni, és ki tudja, hogy a jövőben mi fog történni.
Mel:
Hát, a két kezünket összetesszük 9 évadért, vagy, hogy Charlaine Harris sok kötetet írjon még.
Alexander Skarsgard:
Igen, én is, mert jól szórakozom.
Mel:
Milyen más projekteken dolgoztál? Tudom, hogy voltak ilyenek, mikor összeállítottuk ezt az interjút, éppen mindenféle dolgokon dolgoztál.
Alexander Skarsgard:
Igen, a szünetekben New York-ban forgattam egy filmet, aminek a címe „Tizenhárom”. Ez egy francia film remake-je, aminek a címe „Tzameti-13”, Gela Babluan rendezte. Ez a film az orosz rulettről szól.
Mel:
Ó, ez érdekes.
Alexander Skarsgard:
Igen.
Mel:
Ebben vannak orosz prostituáltak?
Alexander Skarsgard:
(nevetve) Nem, nincsenek orosz prostituáltak, csak rulett. Voltaképpen nincs túl sok női rész ebben. Szóval, csináltam még egy filmet, aminek a címe Metropia. Ez egy utópia Európáról a jövőben. Egy nem kormányok, hanem egy nagyvállalat által irányított Európa. Manipulálják az állampolgárokat. Szóval, ez egy eléggé sötét film, határozottan felnőttek számára. Aztán csináltam mást is, amit idén befejezünk. Ez egy francia film, a „Trust Me”. Megyek és nyáron befejezem, amint kész vagyok a True Blood-dal.
Mel:
Hű, elfoglalt fickó vagy.
Alexander Skarsgard:
Igen, mozgalmas év volt.
Mel:
Hát ez döbbenetes. Tudom, hogy sok ember a Gyilkos Nemzedéknek és a True Blood-nak köszönheti, hogy megismerheti a munkáidat, tehát szerintem várni fogják, hogy láthassák a többi projektet is, amiken dolgozol.
Alexander Skarsgard:
Ezt örömmel hallom.
Mel:
Nos, köszönjük, hogy ránk szántad az időt, hogy beszélgess velünk ma. A tervezettnél tovább itt tartottunk téged.
Alexander Skarsgard:
Örömmel tettem. Legyen szép napod!
TB.net:
Neked is.